Függelék 1 Az egyiptomi piramisok
Az állandónak tűnő csillagok is folyamatosan mozognak az esti égbolton. Eltérő a mozgásuk az egy napi, egy évi, vagy éppen a 26 000 éves ciklus alatt. Éjszaka alig pár óra alatt a Sarkcsillagtól távol lévő csillagok lebuknak az égbolt szélén, míg mások hirtelen megjelennek. A sarkcsillag körüli csillagképek egész éjjel fennmaradnak (például a Nagy Göncöl), csak éppen a fejük tetejére fordulnak át.
Bizonyos csillagképek csak télen láthatók (Orion, Ikrek csillagkép), mások inkább a nyári estéken (Vega, Hattyú csillagkép).
A 26 000 éves precessziós égi mozgást a Függelék 3 részletezi. Ezt a föld tengelymozgásából adódó mozgást minden kor minden civilizációja ismerte. Tisztában voltak vele, hogy ennek az égi mozgásnak segítségével pontosan lehet nyomon követni az ezer években mért időt. A precessziós mozgás nyomon követésével egy univerzális időn és helyen átívelő, kultúrától független „nyelv” alakítható ki, melyet bárki megérthet, aki felnéz az égre.
Ezen mozgásokon túl minden csillag rendelkezik egy saját pályával is, hiszen ők is egy másik nagyobb rendszer tagjai. Ezt négyfajta fő mozgást a mai számítógépes tudással meglepő pontossággal lehet modellezni együttesen.
A híres egyiptomi hármas piramisa megfelel-tethető az Orion csillagkép övének három csillagával, mely a Föld szinte minden pontjáról jól megfigyelhető. Az időben évezredeket visszafelé haladva ez a megfeleltetés egyre pontosabbá válik. Vélhetően a 13 000 évvel ezelőtti csillagállást vették alapul a három piramis alaprajzának kimérésekor. Az egyiptomi piramisok esetében az Orion csillagkép mellett elfolyó égi folyó –a Tejút- földi megfelelője a Nílus.
http://en.wikipedia.org/wiki/Orion_Correlation_Theory
Hasonlóan felvet egy izgalmas kérdést az piramisok mellett álló Nagy Szfinx is. Oroszlán feje pontosan keletre néz, és a hatalmas testét függőleges csíkozású mélyedések, kopások borítják. És ez a meglepő. Az Egyiptomi Birodalom kialakulását megelőző évezredeknek sajátossága volt a sivatagi éghajlat egész Észak Afrikában, viszont ezek az eróziós nyomok a Szfinx testén hatalmas és rendszeres trópusi esőzésekre utalnak! Geológusok egybehangzó véleménye, hogy a szaharai térségben kb.7-8 ezer éve voltak utoljára ilyen hatalmas esőzések. Akkor mikor épülhetett a Szfinx? Ennek meghatározásában segíthet a precesszió és a hagyomány ismerete. Az Egyiptomi Birodalom minden időszakában faragtak szfinxeket, de nem ugyanolyanokat. Bár a testtartás azonos, a fej alakja, formája más, ezzel is arra a világkorszakra utalva, amelyben kifaragták ezeket (függelék 4).
A precessziós tengelymozgás sajátossága, hogy a Nap a Földről szemlélve lassan hátrafelé araszolgat. Egy emberélet (72 év) alatt a Hold átmérőnek másfélszeresével csúszik hátrafelé a Napunk a csillagképekhez képest. Ennek eredményeként a Nap kétezer évente egy–egy másik csillagképbe csúszik vissza. Ezért a születési horoszkópunkon a Napot már nem ott találjuk ahol várnánk. Pl. aki karácsonykor született az joggal várná, hogy a horoszkópjában a Nap a Bak csillagképben legyen. De a horoszkópon és valóságban karácsonykor már a Nap a Nyilas jegyben található. A Napnak ezen égi hátrafelé araszolgatását nevezi az asztronómia és az asztrológia precessziós mozgásnak.
E precessziós mozgás alapján az adott világkorszakok meghatározása „nagyon egyszerű”: A tavaszi (de ez lehet akár az őszi is) napéjegyenlőség időpontjában (minden év március 21-én, vagy szeptember 21-én) csak meg kell nézni, hogy mely csillagkép előtt kell fel pontosan a Nap (a fotón alul, ahol a Nap pont Keleten a Halak csillagkép előtt jelenik meg). Mivel csak ezekben a napokban kél a Nap pontosan keleten, ezért csak ezek a napok alkalmasak a világkorszak meghatározására. (Hiszen nyáron a napkelte átcsúszik északabbra, télen viszont délebbre.)
(Március 21-i tavaszi napéjegyenlőség időpontja: A felkelő Nap pont keleten, a Halak csillagkép előtt)
Minden világkorszak ehhez kapcsolta a fő szimbólumát (lásd: www.naput.hupont.hu/5).
De mi köze ennek a Szfinxhez? Elfogadva a csillagászati tényeket, valamint a precessziós mozgás meghatározó szerepét az egyes civilizációk kultúrájára, úgy 11-13 000 évvel ezelőtt az Oroszlánfejű Nagy Szfinx önmagában, az oroszlán csillagképben tudott gyönyörködni a tavaszi napéjegyenlőség pillanatában!
KÖVETKEZŐ OLDAL: